Tartalom:
|
6. rész: Az aktás |
Sally & Rin |
2006.08.20. 12:01 |
|
A mű szerzői jogvédelem alatt áll, lemásolni szigorúan tilos! Hozzá készült illusztrációk a vicces képek modulban találhatók! :) |
|
5. rész: Új csillag születik |
Sally & Rin |
2006.08.16. 17:51 |
|
A mű szerzői jogvédelem alatt áll, lemásolni szigorúan tilos! Hozzá készült illusztrációk a vicces képek modulban találhatók! :) |
|
4. rész: Homokozni Yoh |
Sally & Rin |
2006.08.08. 10:40 |
|
A mű szerzői jogvédelem alatt áll, lemásolni szigorúan tilos! Hozzá készült illusztrációk a vicces képek modulban találhatók! :) |
|
3. rész: Szarni vagy nem szarni avagy a 600 éves kín titkos fejezete |
Sally & Rin |
2006.08.08. 10:38 |
|
A mű szerzői jogvédelem alatt áll, lemásolni szigorúan tilos! Hozzá készült illusztrációk a vicces képek modulban találhatók! :) |
|
2. rész: Tanulni Yoh |
Sally & Rin |
2006.07.26. 22:14 |
|
A mű szerzői jogvédelem alatt áll, lemásolni szigorúan tilos! Hozzá készült illusztrációk a vicces képek modulban találhatók! :) |
|
1. rész: Éjszakai kalandok |
Sally & Rin |
2006.07.26. 22:12 |
|
A mű szerzői jogvédelem alatt áll, lemásolni szigorúan tilos! Hozzá készült illusztrációk a vicces képek modulban találhatók! :) |
1. rész: Éjszakai kalandok
Sally & Rin 2006.07.26. 22:12
A mű szerzői jogvédelem alatt áll, lemásolni szigorúan tilos! Hozzá készült illusztrációk a vicces képek modulban találhatók! :)
A kocsma díszesen faragott ( amúgy veszett kutyát ábrázoló) cégérét meglegyintette az éjszaka hűvös szellője. Halkan megnyikordult, de ez a zaj szinte eltörpült a helyiségből jövő zajok mellett. Odabentről részeges ordibálás ( „ Ez az kissrác rázzad!”, „Kukizzunk pénzben!” „ Fuj, maga fingott Vágó úr?”, „Miről beszél kérem?”) illetve bizarr hangok ( Szörcs, nyamm, cupp) szűrődtek ki, elveszve a sötét kis utca némaságában.
Hirtelen kivágódott a kocsma szúette, disznóól kapura emlékeztető ajtaja, s a sikátor szemközti falára fény vetült. A bentről jövő világosságban megjelent egy kis alak....
Először nem mozdult, néhány pillanatig csak némán bámult a falra, majd felmordult és meghúzta a kezében tartott vodkás üveget. Jólesően csuklott egyet, majd olyan hangosat büfögött, hogy az utca végén álló bokrok közül azonnal reagált egy kissé dühös sámán hang:
-Kulturálatlan barom! Büfögj máshol baszd meg!
A kis szőke fiú lassan a hang irányába fordult, s percekig fürkészte a bokrok ágain hagyott ruhadarabokat. Ködös agyában eltartott néhány másodpercig míg összerakta a képkockákat, de utána csak elfojtott egy káromkodást, s megint meghúzta az üveget. Aprócska kezével megtörölte a száját, majd így szólt:
-Talán nem itt kéne kefélned, Zeke!- majd egyetlen jól irányzott mozdulattal a bokrok felé hajította az üres üveget.
A bokorból jövő egyáltalán nem kellemes jókívánság hallatán a kisfiú biztos volt benne, hogy célbatalált. Elégedetten hümmögött egyet ( Hmmmm), majd sarkon fordult és elindult az utca vége felé, a temető irányába.
-Morty, te kis kretén pöcs! A piád ráfolyt a méregdrága Tajvanról importált selyemingemre! Tisztában vagy vele, hogy mennyibe fog kerülni a kitisztítása?! – mérgelődött az eddig a bokorban tevékenykedő Asakura fiú, majd három elégedett nyögés után kikászálódott a bokorból... Meztelenenül, egyetlen régi chipseszacskót tartva férfiassága elé. A másik kezében az imént hozzávágott vodkásüveget tartotta, csodálatosan igéző barna szemei szinte izzottak a haragtól...
-Ezt még megbánod....- kezdett el szitkozódni dühösen, majd lassan elindult régi ismerőse felé, de néhány bizonytalan lépés után, hirtelen nagyot kiáltott és hasra vágódott a sötét éjszakában...
-Mi a kurva....- kezdte, de amikor érezte, hogy az a valami amiben elbotlott lélegzik és mozog, megnyugodott és lassan feltápászkodott. Értetlenül fordult körbe a biztonságot adó zacskó után forogva, de pillantása megakadt a lábainál hajlongó kis néger fiún.
-Opacho, hányszor megmondtam már, hogy ne zavarj dugás közben! – förmedt rá remegő kis barátjára Zeke, mire a kisfiú vékonyka hangon így válaszolt:
-De Zeke mester! Egyszerűen nem tudtam ellenállni ennek a rózsaszín bugyinak!!! – Opacho sírni kezdett és szorosan magához szorította a kezében tartott rózsaszín, csipkés alsóneműt.
Ekkor egy dühös kiáltás hangzott fel a bokorból:
-Te kis törpe, adod vissza! Az a kedvenc randibugyim! – s a következő pillanatban egy sárga doshitalizmán repült át a levegőn, egyenesen a kisfiú arcába csapódva, aki ájultan dőlt hanyatt:
-Nyugi, baby, semmi gáz, mindig ezt csinálja! Szenvedélyes bugyigyűjtő a kis srác, egyszerűen rajong értük! Több ezres gyűjteménye van! – válaszolt Zeke vidáman, majd megfordult és legszebb mosolyát a bokorból előlépő magas, zöldhajú lányra villantva, így folytatta, miközben igyekezett úgy helyezkedni, hogy a kocsmából kiszűrődő gyenge fény minden egyes porcikáját tökéletesen megvilágítsa:
-Köszi a ma estét, puszillak. Jövőhét pénteken ráérsz, kedvenc kis Tao-m?
A lány arca eltorzult, miközben csepp kis agyában megnyikordultak a fogaskerekek, s eltartott néhány percig, amíg válaszolni tudott:
-Majd megnézem a naptáramban...Ööööö.... Melyik évben is vagyunk?
-Hát téged sem az eszedért szeretlek, drágám! De ez nem is számít...akkor pénteken a szokott helyen! Bye-bye, baby! – búcsúzott a fiú, majd még egy adoniszi mosolyt küldött a lány felé, akinek az arca boldogan felragyogott, majd a következő percben már csak a lány magassarkújának halk kopogását lehetett hallani, ahogy eltűnt az utca vége felé...
-Nos, most, hogy végre ráérek foglalkozhatok veled is, te kis nyomorék! – szólt Zeke, majd megszorította a kezében tartott vodkásüveget:
-Utálom ha megzavarnak szeksz közben, te töpörödött kis féreg! – kiáltotta dühösen, mire az üveg vörösen felizzott a kezében, s a következő szempillantásban lángra lobbant, s 120 fokos hőségben égve elszáguldott Morty után.
A kisfiú elkerekedett szemekkel bámult a felé közeledő számára oly sokat jelentő piásüvegre, majd megfordult és apró lábait szedve, kissé imbolyogva megpróbált elmenekülni. Azonban erre sajnos esélye sem volt, így az üveg tökéletesen célt ért, s örök nyomot hagyott gerincferdüléses kis hátán.
Zeke elégedetten, csengő hangon felnevetett, majd visszafordult kis nigger barátja felé:
-Opacho, a nadrágomat!
-Máris, Zeke mester! – a fiúcska azonnal talpra szökkent, majd csipogva odaugrándozott a bokrokhoz, s felkapta a méregdrága Levis- farmert, s a fekete nadrággal a kezében visszaszaladt mesteréhez, aki azonnal kikapta a kezéből:
-Össze ne piszkold, a mocskos kis néger kezeiddel! – morgott Zeke, majd belebújt a ruhadarabba. Kicsit még igazított rajta, hogy tökéletesen feszüljön amúgy is tökéletesen feszülő fenekén, majd folytatta:
-Hányan kerestek ma? Van új meló?
-Természetesen Zeke mester! Három új reklámfelkérés érkezett, a választ....
-Remélem csak holnapra várják, most fáradt vagyok a gondolkodáshoz. Menjünk haza, a rózsadombi villám már vár! – utolsó szavaira azonnal megjelent kissé összepréselődve a szűk sikátor miatt a Tűz szelleme, s leeresztette a selyemből készült kényelmes kanapét, amibe a fiú azonnal elhelyezkedett:
-Holnap találkozunk, kis szolgálóm! Egy szép napon, majd egyszer talán te is olyan népszerű leszel, mint ÉN.... Holnap reggel nyolcra legyél a ház előtt a limóval, s telefonálj be a suliba, hogy nem megyek, s hivatkozz a munkámra...
-Igenis, Zeke mester! –kiáltotta csillogó szemekkel a néger kisfiú, majd boldogan integetett a fiú és szelleme után.
*
-Ilyen későn már az a rohadt BKV se mer járni a nyóckerbe! Most mehetek a temetőn át...- zsörtölődött Morty, miután kiadott magából minden piát...A száján át...
Nyögve feltápászkodott, majd még mindig az egyenestől igen eltérő útvonalon haladva elindult hazafelé.
Útközben nem sok érdekességet látott néhány szintén részeg kocsmatúrázón, döglött kutyán, illetve a már ismét a sarkon álldogáló Jun-on kívül.
Fáradtan biccentett egyet felé, s szemei megakadtak a domborodó női vonalakon. Egy pillanatra még a lélegzete is elállt, s ettől elveszítve amúgy is kényes egyensúlyát, belezúgott az út melletti árokba.
-Vazze, már megint...Demszky rohadt útfelújítási tervei... – szitkozódott, majd nagy nehezen kimászott és ismét elindult.
Csak néhány forgalmas úton kellett áthaladnia ( most kivételesen kevés autó járt s túlélte), s lassan bebotladozott a temetőbe, ami már igen kihalt volt ebben a késői órában.
Kinyitotta a nyikorgó fémkaput, melynek tetején a Feltámadunk felirat díszelgett, majd beljebb lépett és elindult a sírok között. A temető közepére érve azonban, hirtelen megtorpant, mert rájött, hogy nincs egyedül. Tőle nem messze, sírokban mérve a távolságot, csupán 10 hanttal arrébb, az egyik gödörből víg dalolászás hallatszott:
-A föld mélyén, a föld mélyén, ásni jó, ásni jóóóóóóóóóóóóó...Én vagyok a sírásó, a sírásóóóóóóóóó – a következő percben hangos csattanással kirepült egy ásó a gödörből, majd egy magas, szőke férfi is kikászálódott. Leporolta magát jó néhány liter földet visszajuttatva a fűre, majd lehajolt és felemelte a rózsaszín szalagokkal átkötözött csontvázat. Szorosan megölelte, majd megsimogatta a tar koponyát, s így szólt:
-Ne haragudj kedvesem, hogy ma éjjel ilyen sokáig tartott a munka, de tudod, milyen az én szakmám... – fuvolázta édesen, majd egyik kezét hátracsúsztatva a rég halott test fején, hátulról benyúlt a pókhálós koponyába, majd mozgatni kezdte az álkapcsokat és hangszínt váltva így válaszolt magának:
-Semmi baj drágám, otthon vár a meleg konzervbab!
A férfi elnevette magát, majd még szorosabban magához húzta a csontvázat és szenvedélyesen megcsókolta.
Morty öklendezni kezdett, majd leguggolt az egyik sírkő tövébe, s csendben megvárta, hogy a sírásó Faust ( aki családjában már nyolcadikként töltötte be ezt a megtisztelő állást) és kedvese, Eliza elhagyják a környéket. Még látta, hogy a szőke temetőmágus kinyitja a temető végében álló rozoga kunyhó ajtaját és előre engedi szerelmét.
Az enyhén ( igencsak) ittas kisfiú elfintorodott, majd lassan ismét felállt. Már nagyon sötét volt, így tapogatózva próbált előre haladni, de egy óvatlan pillanatban hirtelen zuhanni kezdett, s belezúgott egy frissen ásott sírgödörbe. Még érezte a nedves föld illatát, s a szomszéd gödörben rohadó hulla friss és átható szagát, de nem akart és nem is tudott megmozdulni.
-Azt a rohadt...asszem ma itt maradok éjszakára....Egész kényelmes kis gödör ez.... – gondolkozott hangosan, de hirtelen meghallott egy újabb hangot, ami tőle kissé távolabb, valószínűleg a hely tetejéről jött:
-Bassza meg...ennél jobb anyagot még nem szívtam....kurva Yoh.... – a hang tulajdonosa mélyet sóhajtott.
Morty nem tudta mire vélni a dolgot, de kíváncsisága erősebb volt, így nagy nehezen felnyomta magát és kikecmergett a sír puha és lágy öleléséből.
Azonnal a hegy felé nézett, ahol észrevett egy igen érdekes figurát. A srác hátát a fa törzsének vetve ült a földön, egyik kezében Unicom-os üveggel, míg a másikban egy izzó végű cigivel, amiből hatalmas slukkokat szívott és közben elégedetten sóhajtozott.
-Ennyire nem lehetek részeg...Ki ez a füves köcsög?
A fiú észrevette és beszívott szemekkel lassan felé fordította a fejét és ránézett:
-Valami nem tetszik, kis köcsög? Kell egy slukk? Yoh anyag, most szereztem.....
-Áááá, nem , most köszi, de nem kérek! Anyu már vár otthon, tudod, még vacsizni kéne, meg fogat mosni.... – Morty elkezdett hátrálni, majd egy hangos kiáltással újra bebukfencezett a hívogató sírgödörbe:
-A kurva életbe... – állapította meg, majd elhallgatott és elaludt.....
2. rész: Tanulni Yoh
Sally & Rin 2006.07.26. 22:14
A mű szerzői jogvédelem alatt áll, lemásolni szigorúan tilos! Hozzá készült illusztrációk a vicces képek modulban találhatók! :)
-De én tényleg láttam! Ott ült a hegyen és füvezett! Higgyetek nekem! – kiabálta összeszorított kezekkel Morty, majd kissé kábán a másnaposságtól megcsóválta a fejét:
-Nekem soha senkise hisz... Csak azért mert nem érem a normális emberi magasságot és néha...de tényleg csak néha iszok pár kortyot...
-Na, idefigyelj Shorty! Már megint hülyeséget pofázol...szinte minden nap részeg vagy, annyit vedelsz, mint....mint egy.... – kezdte el egy fiatal lány, aki a kisfiú osztálytársa volt, de a mellette álló nagydarab srác félbeszakította:
-Nekem aztán nyolc, hogy piál a mi kis Shorty barátunk, mivel remélem tisztában van vele, hogy mik a következményei... – öblös hangon felnevetett, majd a nadrágjához nyílt és lehúzta a sliccét...
-Ne, csak ezt ne....bassza meg.... – Morty rémült hangja elcsuklott és... (szörcs, nyamm, cupp, mindenki gondoljon arra, amire akar---> szerzői megjegyzés)
-MORTIMER! – a kisfiú azonnal abbahagyta, amit eddig csinált és az ajtó felé fordult:
-HÁNYSZOR KELL MÉG ELMONDANOM, HOGY NE AZ OSZTÁLYTEREMBEN! – ordította dühtől, de valójában kéjes vágytól csillogó tekintettel az éppen belépő tanár, miközben remegő kezekkel az asztalra vágta a naplót.
-Elnézést, tanár....úr.... – magyarázkodott pimasz vigyorral Morty, majd elővette a zsebkendőjét és megtörölte a száját:
-Tudja, ezek a lekváros kenyerek...Igen makacs jószágok...Mindig összemocskolják az arcom...
-Öhöm, tudom, persze... – válaszolt zavartan az idősödő férfi, majd egy röpke köhintés után folytatta:
-Örömmel jelentem be, hogy új osztálytársatok van....
Újabb valaki lépett be az ajtón, s minden szem felé fordult.
-Ő VOLT AZ! A TEGNAPI FÜVES SRÁC! – kiáltotta Morty eltorzult arccal
-Mit nézel köcsög?! Lefejellek! – fordult a törpenövésű lerészegedésre hajlamos fiúcska felé a belépő, kissé kómás képű srác.
Morty már vissza akart volna vágni valami frappáns válasszal, de a tanár leintette:
-Elég legyen, ti kis szemtelen köcsögök! Majd szünetben lejátszátok....
-Jól van, baszd meg, legyen, amit te akarsz.... – válaszolt az új fiú unottan, majd a földre köpött és elindult a hátsó padsor felé. Találomra kiválasztott egy padot, amin igen érdekes ábrák és rajzok voltak ( női mellek, kámaszutra pozíciók, s egy Hao Asakura tulajdona felirat ami mélyen bele volt égetve az asztallapba)
-Oda...oda...ne ülj...mert rossz vége lesz... – hebegte Morty , de a srác csak megvonta a vállát és elővett egy sodrott füves cigit a zsebéből és ráérősen rágyújtott. Letüdőzte a füstöt, majd miután lassan kifújta így szólt:
-Hao a testvérem, csak nem fog rinyálni.... Most különben is valami meghallgatáson, van az a buzeráns barom....
A szőke kisfiú eddig dühös arcán most elismerés futott végig.. „Eddig senki se merte elfoglalni, Zeke, a nagy kúrógép padját!” – gondolta, majd miután csodálattal vegyes pillantást küldött a fiú felé, kissé támolyogva még a tegnapi négy liter vodkától, visszaült a helyére és elkezdődött a tanítás.
Az első két óra eseménytelenül telt ( leszámítva, hogy Yoh komplett kis hamukupacot termelt drága testvérkéje oly becses módon karbantartott padjára), s a szünetben sem történt semmi extra ( kivéve talán a szörcs, nyamm, cupp részeket a hátsó udvarban).
Már vagy 15 perce elkezdődött a harmadik óra is, amikor hirtelen kopogtak az ajtón és belépett Opacho. Halkan megköszörülte a torkát, hogy magára vonja a figyelmet, majd amikor ezzel nem ért el sokat, ordibálni kezdett:
-FIGYELJENEK MÁR RÁM!
A tanár meglepetten abbahagyta a következő matekpélda felírását, s az új jövevény felé fordult:
-Igen, mit pattogsz, törpe?
A kisfiú válasz nélkül hagyta a megjegyzést, majd kissé odébb lépett és szélesre tárva az ajtót így szólt:
-S most engedjék meg, hogy bejelentsem, a nagyrabecsült, tökéletes, csodálatos, a felülmúlhatatlan Zeke mester érkezését! – mondta, s a következő pillanatban belépett az említett fiú. Egyetlen mozdulattal levette méregdrága napszemüvegét, majd meglegyintette hosszú, selymes haját és csábos mosolyt villantva az osztály lánytagjaira beljebb lépett.
-Köszönöm, Opacho most már elmehetsz. Menj mutasd meg valakinek, hogy mit tanítottam.... – szólt mosolyogva, majd megsimogatta a kis nigger fejét.
-Milyen cukiiiiiiii! – sikították a lányok, s egytől egyik leborultak a padról, miközben nyálcsorgatva továbbra sem tudták levenni a tekintetüket a késve érkező álompasiról.
Zeke csak egy újabb díjnyertes mosollyal reagált, majd méregdrága fekete bőrdzsekijét hanyagul a hátára csapva elindult a padja felé.
-Te mit keresel itt?! Ez az én privát helyem, nem láttad a kiírást?! – förmedt rá a már igencsak beállt Yohra, miközben az asztalra mutatott:
-Láttam, tesókám, hogyne láttam volna... Csak hát, tudod....vastagon leszarom , hogy miket írkálsz a padra....hehe, hihi....
-Már megint füveztél, mi? Hányszor mondtam, hogy állj le a drogokkal, te tirpák paraszt!
-Ne ugassál, köcsög....De fátylat rá, tesókám...elférünk itt ketten is... Kérsz egy slukkot?
-Takarodj, a redvás picsába Yoh, most nem vagyok humoromnál! Nem kaptam meg egy szerepet, mert túl fényesen ragyogott a mosolyom... – válaszolt Zeke türelmetlenül, majd lelökve öccsét a székről elfoglalta az őt megillető helyet. Az előtte ülő lány elkerekedett szemekkel bámult rá, de ő csak rákacsintott:
-Te viszont még ideülhetsz az ölembe, ha gondolod.... – a lány szemei felcsillantak, s már épp fel akart állni, amikor a tanár megszólalt:
-Mi történik ott hátul uraim? csak nincs valami baj, a rohadt életbe?
-A tesómnak megint kedve támadt egy kis...öhömböhömhöz tanár úr, bassza meg...De engem egyáltalán nem érdekel... Jó itt a földön is...Kér egy slukkot?
-Majd a szünetben, Yoh...most folytassuk az órát. S Zeke: majd te is lerendezed a szünetben a menetet, most figyeljetek.....
Yoh csak legyintett és kényelmesen elfeküdt a mocskos padlón, Zeke pedig átnyúlt a pad alatt és pajkosan megcsípte a lány fenekét, az alig 30 perc múlva esedékes kúrásra gondolva.
*
-Hé, várjál már meg! – kiáltott a fiú után Morty, miközben kikerülve az erősen remegő bokrokat, Yoh után szaladt.
-Na, mit akarsz, kis pöcs? – kérdezett vissza Yoh unottan, miközben megállt és bevárta a kisfiút.
-Hova mész?
-Há’, szívni, baszd meg... Mint minden délután... A temetőben lévő hegy a legjobb hely a szíváshoz... Jössz? Adok néhány slukkot, ha gondolod... – Yoh, megvonta a vállát és ismét rágyújtott:
-Nah, kipróbálod?
-Hát, nem is tudom... Végülis miért ne? – Morty elvette a felé nyújtott cigit és nagyot szippantott. Kissé köhögni kezdett, de ezért elismerően bólintott:
-Hát, ez tényleg kurva jó...Na menjünk a hegyre!
-Rendicsek, kistáska! Most már haverok vagyunk, hehe, hihi....
-Azok, baszd meg, azok...Haverok.... – s a két fiatalkorú bűnöző elindult a temető felé.
*
Az egész délutánt együtt töltötték, rengeteg fű és vodka társaságában, s közben egyáltalán nem foglalkoztak a tőlük nem messze heverésző sírásó Fausttal, aki kedvenc csontvázát ölelgette és becézgette simogatva. Már régen besötétedett, amikor zajt hallottak közeledni, s a következő percben egy kissé bizarr társaság mászott fel a hegyre.
Amint az ittas és beszívott srácok meg tudták állapítani az érkezők egytől egyig férfiak voltak, hosszú, barna, szerzetesi ruhába öltözve, s a kezükben rózsafűzért tartva halkan imádkoztak a megbocsátásért. Az élükön egy magas srác haladt, fekete papi reverendában, kezében egy aprócska szoborral. Amikor melléjük értek, a papnak kinéző férfi keresztet vetett és felemelte a kezét: egy kisméretű Jézus-szobor volt.
-Ez itt Jézus szent helye, kérünk benneteket távozzatok, ne rontsátok itt a levegőt!
-Jesszus, hát ti meg kik a tököm vagytok? Úgy néztek ki, mint a debilek.... – Yoh felvihogott és tovább szívta a cigijét.
-Debilek?! Minő ocsmány becenév...Az én nevem Rio, de szólíts csak Atyámnak.... – a férfi elmosolyodott, majd közelebb sétált és leguggolt a fiúk mellé:
-Azért jöttünk, hogy megmentsük a lelketeket az Ördögtől... Bízzatok Jézusban, s ő megsegít... – beszéd közben Yoh felé nyújtotta a szobrocskát, mire a fiú felé fordult és az arcába fújva a füstöt, kivette a kezéből a figurát. Egy percig elgondolkozva nézegette, majd megszólalt:
-Há’, ezt nem lehet elszívni, úgyhogy nem kell... Húzz a picsába, ezzel a szarral együtt! – meglendítette a karját és a következő pillanatban a szobor keresztülszáguldott a levegőn, s már csak Faust szitkozódását lehetett hallani, ahogy az apró tárgy fejenbaszta.
-Mit tettél gyermekem? Eltaszítottad magadtól a Megváltót! Ezért a pokol minden szenvedését fogod most kiállni! Fú, de mérges vagyok most rád! Majd szétvet a düh.... – kiáltotta nagyon mérgesen Rio, majd előkapta ruhája alól vastag fakeresztjét, s fejen vágta Yoht, aki elterült a földön.
-Jaj, jaj,jaj, jaj... – sikította Morty, s megpróbált menekülni, de az egyik szerzetes fejendobta egy dobókereszttel, aminek hála ismét egy gödörben kötött ki. Faust szemei felcsillantak, amikor meglátta, hogy egyik kedvenc sírjának új lakója lett, s komótosan lapátolni kezdte a földet az ájult kisgyerekre, miközben ismét dúdolni kezdte kedvenc nótáját.
Eközben a hegyen tovább folyt a büntető keresztes-hadjárat, Yoh már véresen nyöszörgött a földön, de a fű hatása megmaradt, arcáról nem tűnt el a vigyor.
-Ez az! Rúgjátok szét azt a kis drogos kretént! Állandóan széthagyja a mocskát... – jelent meg hirtelen egy nagydarab szamuráj szellem ( közismert nevén Amidamaru, a hóhér), mire Rio abbahagyta Yoh rugdosását, s fejvesztve rohanni kezdett lefelé a hegyről, nyomában társaival, rémülten kiáltozva:
-Már a démonok is a fiú oldalán állnak, meneküljön, aki él!
Faust éppen végzett a hantolással, s most ásójára támaszkodva figyelte a sötétségben elvesző csapatot:
-Látod, Eliza kedvesem, milyen bolond dolog az élet? Milyen jó, hogy te már halott vagy....
3. rész: Szarni vagy nem szarni avagy a 600 éves kín titkos fejezete
Sally & Rin 2006.08.08. 10:38
A mű szerzői jogvédelem alatt áll, lemásolni szigorúan tilos! Hozzá készült illusztrációk a vicces képek modulban találhatók! :)
A Nap első sugarai átsütöttek a város szmogos levegőjén. Az égen a közeli atomreaktorból származó különös alakú ( maci, superman, teáskanna, Goffy, Eminem) felhők úsztak, furcsa árnyékokat vetve az épület melletti szeméttárolóra.
Yoh lassan kinyitotta a szemét, majd a fejét fogva felült:
-Hol a fenébe vagyok, vazze? S hol a cigim?
-Ez a detoxikáló, baszd meg...Néhány köcsög hozott be néhány órával ezelőtt – válaszolt Morty, mire a fiú ránézett.
Újdonsült haverja egy széken ült mellette és éppen a cipőjéből öntötte ki a földet, ezzel gyarapítva azt a kupacot, ami ez eddig makulátlanul tiszta padlón tornyosult.
Yoh percekig beállt pofával bámulta az összefirkált és köpködött falat…majd automatikusan elővett egy besodort cigit rágyújtott, nagyot szippantott majd a mocskos padlóra köpött. Pár másodperc múlva nagy csattanás és csajok sikítozása hallatszódott a MÁV kórház hideg folyosójáról. Aztán kivágódott az ajtó és belépett rajta tökéletes mosolyával Zeke. Friss szellő meglegyintette Head & Shoulders-sel mosott barna fürtjeit…
-Megjöttem kis kertén öcsikém .-mondta majd megigazította a méregdrága bordó selyemingét. Egy mozdulattal fejen baszta a széken terpeszkedő részeges Mortyt és tökéletesen helyet foglalt.
-Neked állandóan csak ezen jár az agyad, mi te ványadt valagú kretén? Nesze hoztam néhányat, amit kint találtam egy csövesnél- válaszolta Zeke, majd belenyúlt a nadrágja zsebébe és elővette méregdrága bőrpénztárcáját, amiből kiszedett három sodrott bagót és odavágta az öcsének:
-Ennyi van baszd meg…oszd be!- mondta és egy mozdulattal Yoh elé vágta. Az mohón értük nyúlt és gyorsan belesüllyesztette nadrágja zsebébe.
-Köszi tesókám jó arc vagy baszd meg!- vigyorodott beállt képpel a fiatalabb Asakura srác.
Halk kopogást hallottak majd egy szőke kissé üres fejű ápolónő viharzott be a szobába. Zeke szemei felcsillantak és mohón letaperolta a női domborulatokat.
-Te buzeráns barom! Takarodj…legalább ne előttem baszakodj…-förmedt rá Yoh és ismét a padlóra köpött.
-Akkor ugye egyedül is megtalálod a kijáratot, kistáska? A vodkavedelő haverodat is vidd... – nyögte Zeke, miközben már vetkőztette is a nővérkét.
-Baszd ki....te nimfomán állat... – Yoh felsóhajtott, majd kimászott az ágyból, s belebújt a papucsába...
-Mikor léptem én bele a kutyaszarba, basszus?! – mondta undorodva, majd körülnézett, hogy hol tudná letisztítani, azonban csak egyetlen rongyot vett észre a földön, ami Zik méregdrága selyeminge volt. Felröhögött, majd miután megállapította, hogy testvére már elég elfoglalt ahhoz, hogy ne vegye észre ( épp a megüresedett ágyra döntötte a pucér ápolót), egyetlen mozdulattal megtörölte a papucsát a vörös anyagban.
-Nah, gyere, kis barátom, menjünk... Sok még a dolgunk... – Morty vetett egy sokatmondó pillantást Zeke és újdonsült barátnője felé, majd nagyot nyelt és leugrott a székről. Csakhogy elfelejtkezett arról, hogy még nem egészen józan, így hatalmasat esett, egyenesen a szekszszimbólum Asakura fiú ingére...
-Ne szarakodj már, csávókám! Há’, sietünk, vazze! – kiáltott Yoh, mire Morty szitkozódva feltápászkodott és utána szaladt, kettesben hagyva Zeke-t és újabb „áldozatát”...
*
Yoh és Morty kissé ingatag léptekkel indultak el a temető felé. A kisméretű srác kérésére útközben tettek egy kitérőt a kedvenc kocsmája felé és vettek három karton Borsodi sört.
-Most akkor mi a faszom vagy te sámán? Hát baszd meg…-nyögte Morty és nagyokat büfögött.
-Nyugi kis csákó tök ász az egész dolog…én leszek azoknak a buziknak a királya és az egész világot beborítják majd az ültetvényeim…hi hi ha ha…öhhh- mondta Yoh majd miután eldobta a teljesen elszívott cigit, előhúzta a Zeketől kapott darabokat és ismét rágyújtott.
Bebotladoztak a temetőbe. Faust ismét ott volt, épp csücsörítve rúzsozta be kedvenc csontváza „ajkait”(mivel azok nem igen voltak a fogait).
-Tegnap este nagyon huncut voltál…-csikizte meg Eliza bordáit. Morty elfordult és nagyokat öklendezet az egyik lerohadt sírköre, de Yoh csak vihogni tudott, hála a fűnek, mit egyenesen Mexikóból importáltak.
-S mit csinál egy ilyen izé...táltos vagy mi a túró..tudod...na...ami te is vagy...
-Hát, ilyen izéket...há’ tudod....szétveri az olyan emberek seggét, mint az a tegnapi lökött fószer a szobrával... –válaszolt Yoh, majd kikerülve az aprócska barátja által termelt, egyszer már megemésztett sört, elindult a hegy felé...
-S most amúgy mi a faszért jöttünk mi ide, he? Már hiányzik a vodkám....
-Köll, az a szamuráj csávesz....nagyon bejöttek a kardjai, azokkal könnyen vághatná nekem a friss dohánylevelet! Hihihi, .... – erre a szövegre Amidamaru azonnal megjelent, arcán gonosz vicsorral:
-Húzzatok, innen a fenébe, büdös kis patkányok! -sziszegte dühösen, de hirtelen egy gyanús hang jött a háta mögül...
-Fhuj, maga fingott, hóhér úr? – fulladozott Morty, majd a hegy szélére rohant és újabb gyomortartalommal könnyített magán...
A szellem csak morgott egyet válaszképp, majd Yoh felé fordult:
-Nah, nyögjed, hogy mi kéne...
-Höh, arra gondoltam, tesókám, hogy nem lennél-e...a....védőizém...há” tudod mim...me’ én egy sámán vagyok, ám! Nah, mit reagálsz?
-Azt, hogy nem, és hogy húzz a redvás picsába! Én addig nem mozdulok innen, amíg el nem hozod a barátom, Mosuke ürülékét! 600 éve várok rá már ezen a hegyen...de eddig sehogy sem jött össze neki a szarás... Segíts neki, ha olyan nagy a pofád, vazze... – azzal a szamuráj már el is tűnt.
Yoh rágyújtott a következő cigire, majd lassan Mortyhoz sétál és így szólt:
-Nah, gyere, te paraszt! Megyünk a múzeumba!
-De az kurva messze van, baszd meg! S ma még nem ittam vodkát... – sírta az aprócska kisfiú, de barátja csak felröhögött:
-Segítek, hogy hamarabb odaérj! – azzal egyetlen jól irányzott láblendítéssel útnak indította Mortyt lefelé a hegyről...a lehető legmeredekebb részen....
Keserves próbálkozások után elérkeztek a múzeum bejárata elé. Zárva volt…Yoh megcsikorgatta elhasznált agytekervényeit és próbálta kivenni az ajtón lévő írást…kevés sikerrel.
-Azt a kuva…nem láttok...bassza meg- szívta meg a cigijét és nézet rá ismét nagyon ittas barátjára.
-Mi a szart csináltok ott huligánok? Na húzzatok a múzeumom környékéről…büdös kis cigányok…-üvöltött rájuk az épület tulajdonosa és baseball ütővel rájuk rontott. Úgy hátba csapta őket, hogy berepültek a múzeum üveg ajtaján. Ekkor a hátuk mögött elszaladt két néger kisfiú…azok felkapták a férfi biciklijét és nevetve elszaladtak vele.
-Ti köcsög kis niggerek! Szétrúgom azt a redvás seggeteket!- kiáltotta a múzeum tulajdonosa majd otthagyva Yohékat elszaladt…
-Nah, legalább bejutottunk, hehe, haha... – mondta Yoh, majd véres kezét beletörölte Morty hajába.
-De minek jöttünk ide egyáltalán baszd meg?
-Mondtam má’, kis köcsög, figyejjé jobban! Meg kell fosatnunk vmi 600 éves muksót, akinek székrekedése volt, amikor megdöglött, mert agyonvágta egy sírkő... – válaszolt Yoh türelmetlenül, majd zsebre tett kézzel elindult a múzeum belseje felé.
Morty gyanakodva nézett utána, s miután kiszedett a testéből pontosan 143 db üvegszilánkot követte ivó és füvező cimboráját.
-S mégis, hogy akarod rávenni, hogy szarjon, ha már egyszer 600 éve nem tud?
-Ezzel, bassza meg... – mondta Yoh, majd megállt az egyik kiállítóterem közepén és elővett valamit a zsebéből.
-Nah, Mosuke, cicicicc! Hol vagy, kiscicus?! Gyere, nézd mit hoztunk neked... – az Asakura fiú felröfögött a röhögéstől, de a következő pillanatban elment a kedve a nevetéstől, amikor megjelent mellette egy hatalmas debil állat szellem és kikapta a kezéből az apró fiolát.
-Anyád a cicus, köcsögarc! Mi a francos lószar ez?
-Guttalax...hashajtó... – hebegte Yoh, miközben gyengesége jeleként óvatlanul is bevizelt a nadrágjába.
-Na végre...vmi jó találmány....akkor fenékig! – azzal a Mosuke-nek nevezett szellem egy az egyben bevágta a pofájába az üvegecskét és vígan elropogtatva le is nyelte. A két erősen toxikált állapotban lévő kissrác meg se tudott szólalni a döbbenettől, egyre csak bámulták a szellemet, Yohnak még a cigi is kiesett a szájából, Morty pedig már legalább két másodperce nem kortyolt bele immár húgymeleg sörébe.
Hosszú percekig csönd volt a múzeum folyosóján csak Mosuke egy két erőlködött nyögése törte meg a csendet. Aztán egyik percben egy ismerős hangot halottak mire Zeke mászott be az ablakon hangos nyögések közepette.
-Szasztok nyomorékok.-mondta Zeke majd rálépett Morty fejére és fejbe csapta az még mindig dermedten álló Yoht. Erre az magához tért, felvette a füves cigit a földröl és megszívta.
-Baszd meg Zeke!...Mi a faszt keresel itt? Neked mindenhol szerepelned kell…?Hö?-nyögöt egyet Yoh és kábultan lerogyott egy összepisált székre.
Zeke ellövette méregdrága Kanadai fésűjét és lágyan megfésülte csodás arca mellett lelógó két tincset.
-Öcsikém…olyan szerepet kaptam basza meg…milliókat keresek…még Opacho is szerepel benne…valami Bepanten vagy mi a tököm…-sóhajtott Zeke majd a méregdrága gyémántból kirakott órájára pilantott.-Na vazze már vár Jun…mindig kések azt ott rinyál a büdös kurva…-kezdte, de ekkor félbeszakította Jun szapulását. Hirtelen zümögö és süvítő hangot hallotak…pár másodperc múlva egy kis Jézus szobor lebeget be az ablakon.
-A Megváltó eljött, hogy ismét megbocsátást nyerjetek gyermekeim…-suttogta egy hang. A mini szobrocska zümmögött és pörgött.
Zeke idegesen az órájára pillantott majd megmarkolta a szobrot és egy mozdulattal a kukába vágta.Az recsenve ketté tört….
-Kurva anyátokkal szórakozzatok, keresztszopó seggfejek! – kiáltotta ki az ablakom, de már csak buzgó Ámenek hangzottak a távolból.
Yoh közben elégedetten felsóhajtott:
-Nah, végre, macikám, azt hittem, hogy sose végzel! – mondta röhögve Mosukénak, mire a szellem hálásan bólintott, miközben megtörölte verejtékező homlokát:
-Kemény egy menet volt...de megvan a gyümölcse! – azzal nagy nehezen feltpászkodott és elégedetten rámutatott a padlót borító néhány barna rögöcskére....
-Akkor akár mehetünk is Amidamaruhoz...
-MIIIII? AMIDAMARUHOZ, ahhoz a kretén balfaszhoz? Miatta döglöttem meg! Ha 5 perccel kevesebbet töltök a bokorban guggolással...akkor talán nem baszták volna rám azt a sírkövet...
-Ne aggódj, tesókám! Én sámán vagyok...el tudom vinni...a művedet a barátodnak...
-Igazán megtennéd?
-Nem...de ha van füved, oké az üzlet!
Mosuke egy pillanatra elkomorult, majd lopva körülnézett és gyorsan elővett egy kis csomagot:
-Nesze...a legjobb anyag... egyenesen Indiából...
Yoh elvette és elsüllyesztette még mindig pisifoltos farmere hátsózsebébe, majd lehajolt és megszemlélte Mosuke alkotását:
-Morty, gyere ide és vedd szádba, nem fér már bele a zsebembe...
-Azonnal, barátom... – azzal a kisfiú odaszaladt és egyesével bepakolta a szájába a kis gombócokat...
Végül ezek a kiskorú bűnözök elmentek ismét a temetőbe(Faust éppen Eliza szülinapját tartotta…boldogan nevetve tömködte a csontvát szájába a rózsaszín cukormázas torta szeletet)Amidamaru(a hóhér) egy összeköpködött és firkált sírkövön lebegett és magába motyogott összevisza.
-Itt van baszd meg amit kértél…-mondta Yoh majd fejen baszta kis barátját mire az kiköpködte a kis kaki kupacokat a szellem lába elé.
-Jó van te kis pöcs…ha megmosod azt a redvás tested egyesülhetünk, hogy bagót vágjunk. .-mondta a hóhér majd bele köpött egy gennyeset a kezébe és Yoh felé nyújtotta. Az bele hamuzott a saját tenyerébe és kezet rázott a nagy semmivel. XD
Yoh, Morty és most mát Amidamaru a hóhér együtt indultak haza olyan hajnal 3 körül…Megáltak a zebra elött…Morty már harmadszorra leöntötte magát sörrel majd egy óriásit büfögött az éjszakába.Yoh már teljesen beált…
Pár perc múlva elindultak. Velük szembe halk cipőkopogás hallatszódót…az esti fénybe megcsillant valami rózsaszín….
4. rész: Homokozni Yoh
Sally & Rin 2006.08.08. 10:40
A mű szerzői jogvédelem alatt áll, lemásolni szigorúan tilos! Hozzá készült illusztrációk a vicces képek modulban találhatók! :)
Yoh és Morty hosszú hosszú percekig meredtek a zebra túloldalára…Yoh szájából kiesett a cigi.
-Azt a kurva ez homokos…-nyögte Morty és Yoh cipőjére öklendezett.
-Hi-hi-ha-ha…öh….-röhögött majd nyögött az Asakura és elindult át a zebrán. Velük szembe pedig Ren Tao sétált finom csípő mozdulatokkal. Felemelte jobb kezét és finom mozdulattal bele túrt selymes lila hajába. Majd megállt Yohék előtt az út közepén.
-Ide figyelj úgy megpofozlak! !-mondta Ren és mutató ujjával finoman megbökte Yoh mellkasát. Friss szellő megmozgatta rózsaszínű kabátját. Morty fel nézett rá majd rá öklendezett a fiú fehér cipőjére.
-Te bunkó fasz!!-kiáltott fel csilingelő hangon a Tao-cica, de szemében különös fény csillant, ahogy a kis a vodkásra nézett.
-Jaj, te meg ne nézz így rám, cicus! A pofozlak az egy szleng szó, csak azt akartam a tudomásodra hozni, hogy nagyon megtetszettél nekem… - Len rákacsintott Yohra, majd az eldobott cigin átlibbenve közelebb lépett és megsimogatta a döbbenten bámuló fiú arcát.
Yoh reflexszerűen meglendítette a karját, s a harmadik kísérlet után sikerült is megpofoznia a Taot.
-Én meg ezzel azt akartam a tudomásodra hozni, hogy baszd meg!
Len rózsaszín „TAO” márkájú táskája csattanva ért földet, amikor a fiú az arcához kapott. Aranyszínű szemeiben a csalódottság és a düh keserű könnyei jelentek meg, ahogy remegő hangon megszólalt:
-Ezt most miért csináltad cukorfalat?
Yoh felemelte a jobb kezét és megmutatta legújabb barátjának a cigisodrástól besárgult középső ujját, majd minden további szó nélkül kikerülte a nemi identitásával gondban lévő srácot.
-Egyszer úgyis az enyém leszel kisbogár! – kiáltott utána a Lenny-boynak is becézett enyhén homoszekszuális tag. A következő pillanatban már dühödten hajolt le a táskájáért, hogy előkeresse rózsaszín és bolyhos kézitükrét, hogy rendbe hozhassa elkenődött sminkjét.
Yoh közben már ismét rágyújtott, s hamar elérte az út túloldalát, azonban Morty még egy utolsó szó erejére hátrafordult:
-Buzi…. –jegyezte meg undorodva, majd nagyot kortyolt vodkásüvegéből és egy hatalmas böfögés után Yoh után eredt.
*
Lenny felbukkanása óta két nap telt el. Kedvenc kis bűnöző életmódot folytató főhőseink élete egyhangúan telt: fű,pia,fű,pia, Zeke és a nőügyei, fű, pia, fű, pia és a változatosság kedvéért néha egy kis fű meg pia.
Most is éppen jól megszokott helyükön poshadtak, Amidamaru, a hóhér valamint egy nagy adag fű és pia társaságában. Épp Zeke és Jun viharos kapcsolatát tárgyalták ki, amikor hirtelen különös hangokat hozott a büdös esti szél.
-Mintha magas sarkú cipők lennének…. –jegyezte meg Morty, miközben megpróbált felállni, hogy lenézhessen a hegyről. Néhány üres üveg azonban megakadályozta ebben, így ismét hatalmasat taknyolva szép lassan legurult a hegyről. Yoh bágyadt és kárörvendő vigyorral nézett barátja és az üvegei után. Megcsóválta a fejét, majd oldalra pillantott, hogy keressen egy elszívásra alkalmas dohánylevelet Morty sörösrekeszeiben, amikor hirtelen meglátott valami nagyon különös, ám igazság szerint egyáltalán nem szokatlan dolgot, miszerint drága bátyja, Zeke a kúrógép, éppen ördögi kacaj kíséretében Eliza csontvázát a vállára kapva sietve elhagyja Faust lakhelynek minősített csöves kunyhóját.
Közben azonban a magas sarkú kopogása felerősödött, jelezve, hogy tulajdonosa már közel jár…
Yoh még a szokásosnál is bambább pofát vágott, amikor felismerte a temető legújabb látogatójában a nemrég megismert Tao-cicát.
<FONT face="
6. rész: Az aktás
Sally & Rin 2006.0 |
AJÁNLOM AZ OLDALT
